Szabó Éva, Korbács Ákos, Jakab-Nácsa Alexandra, Harnócz Lilla, Buzellákné-Pető Irén, Buzellák Barnabás, Kozma Fanni, Paszternák Ádám, Ungvári Tamás, Mihalkó Andrea, Farkas László
Absztrakt
A BorsodChem fejlesztései során mindig kiemelt figyelmet fordított a környezetvédelemre, így azon belül a szennyvíztisztításra is. A Társaság jövőbeli fejlesztései között szerepel új technológia bevezetése, amely során olyan ipari víz keletkezik, ami nitrogén tartalmú szerves vegyületeket tartalmazhat. A nitrifikáló organizmusok szerves és szervetlen vegyületek széles körére érzékenyek, melyek esetében sokkal kisebb töménység gátolja működésüket, mint ami hatással van az aerob heterotróf mikroorganizmusok működésére. Ebből kifolyólag a nitrifikálók jó indikátorai a toxikus vegyületek, akár alacsony koncentrációban való jelenlétének.[1] Számos irodalomban említik, hogy az anilin 5 mg/l feletti töménységben gátolja a nitrifikáló mikroorganizmusokat a „Sequencing Batch Reactor”, azaz SBR rendszer esetében,[2] míg a hagyományos eleveniszapos rendszer hatékonyan bontja le az anilint. Az eleveniszapos rendszerben a 350 mg/l-ig terjedő koncentrációt 4 mg/l alá bontják úgy, hogy a nitrifikáció hatékonyságot nem gátolja. [3] Célunk volt elvégezni e technológiai víz kezelésére irányuló biológiai és analitikai vizsgálatokat, hogy megfelelően felkészültek legyünk ezek befogadására, és ne veszélyeztessük sem a szennyvíztisztító telepünk működését sem a környezetünket. A bonthatóság pontos meghatározásához az vizek TOC, KOI, NH4+, anilin mérésén alapuló elemzést alkalmaztunk. Az analitikai mérést folyadékbeszúrásos GC módszerrel végeztük, melyhez Shimadzu GC 2010 Plus készüléket alkalmaztunk.
